Arra szeretnélek titeket megkérni, hogy ha elolvastátok komizzatok. jöhet hideg meleg.!:D
Na nem húzom tovább az időt.!:D Jó olvasást.!:)
Puszi: Réka.xx
5. ~ A csalódás*
- Csak nyugodtan. - mosolyogtam.
Egy kicsit kíváncsivá tett. Vajon mit akar kérdezni? Csak nem akar randira hívni?
- Kimnek van barátja? - kérdezte egy kis idő múlva.
MI VAN?
- Miért? - kérdeztem meglepődve.
- Hát, tudod nekem nagyon tetszik és el szeretném hívni randizni. - pirult el.
Ez nem lehet! Engem kellett volna elhívnia.. Miket beszélek? Nekem van barátom és nagyon szeretem. De Harry is nagyon tetszik. Akkor sem szabad ilyenekre gondolnom! Nekem ott van Jason!
- Hahó! Itt vagy? - rántott vissza a valóságba.
- Ja. Igen, itt vagyok. Nincs neki. - hajtottam le csalódottan a fejem.
- Szuper! Köszi. - ölelt át.
Megborzongtam ahogy hozzám ért.
- Neked az, de nekem nem. -dünnyögtem miután odament a többiekhez.
Kimy jött oda hozzám.
- Na, mit mondott? - érdeklődött csillogó szemekkel.
- Semmit. - mondtam unottan.
- Mi a baj? - aggodalmaskodott.
Az, hogy Harry téged akar randira hívni, nem pedig engem.
- Semmi. - hazudtam.
- Látom, hogy valami gond van. Na, ki vele, mi az? - nem tágított.
- Mondtam már, hogy semmi bajom. Miért nem tudsz békén hagyni? - kiabáltam.
Nem tudom miért. Talán dühös voltam? Vagy csalódott? Leginkább mind a kettő.
- Azért, mert jó barátnő akartam lenni! - kiáltott védekezőn. - De úgy látszik veled már azt sem lehet.
Sarkon fordult és sírva elrohant. Én pedig elindultam a másik irányba. Hallottam a fiúk hangját a hátam mögül.
- Hé, mi volt ez? - értetlenkedtek.
Aztán még párszor a nevünket kiáltották. De nem érdekelt. Csak minél hamarabb haza akartam érni.
*~*~*
Amikor a szobámba értem, zokogva rogytam az ágyra. Nagyon kimerültem, hisz egész úton futottam. És sírva nagyon nehéz futni.
Egy kicsit bánt, ahogy Kimmel beszéltem. Nem tehet róla, hogy ilyen szép. Szegény! Azt sem tudja, hogy miért kiabáltam vele.
Fel kell hívnom és bocsánatot kell tőle kérnem. Felkaptam a telefonom. De amikor megláttam, hogy mennyi az idő, meggondoltam magam. Már éjfél is elmúlt. Inkább majd reggel felhívom.
Miután ezt megbeszéltem magammal, elmentem lezuhanyozni és aludni.
*~*~*
Reggel 9:42-kor ébredtem. Kimásztam az ágyból és bementem a fürdőszobába. Rendbe szedtem magam. Egy szürke ülepes melegítőt és egy fekete toppot vettem fel, hisz úgysem megyek ma sehova. Hajamat pedig csak lazán felkötöttem.
Eszembe jutott, hogy az este fel akartam hívni barátnőmet. Megkerestem a számát és már hívtam is. Kicsöngött, de nem vette fel. Ezt még megismételtem párszor, aztán meguntam.
- Biztos alszik még. - gondoltam magamban.
Lementem egy doboz fagyiért és kerestem egy csomó filmet.
Anyáék dolgoztak, ezért zavartalanul bőghettem.
Egy csomószor hívtam Kimet, de vagy nem vette fel, vagy kinyomta. Ez nagyon rosszul esett, de persze megértem.
Amikor mindezt meguntam, elmentem fürdeni és lefeküdtem aludni.
Nagyon rossz álmom volt. Az, hogy Kim teljesen elfelejtett. Jason szakított velem. Egyszer csak azt láttam, hogy kézen fogva sétáltak az utcán. Oda akartam futni, de nem tudtam. Amikor észrevették, hogy ott vagyok, megfordultak és az arcomba nevettek. Borzalmas volt.
Könnyes szemmel ébredtem 10 órakor. Elvégeztem a reggeli teendőimet. Felvettem egy farmert, egy rózsaszín kötött felsőt és egy rózsaszín cipőt. Vettem fel mellé egy baglyos nyakláncot, egy pár rózsás fülbevalót és egy karkötőt. Kifestettem a körmömet és a szememet is.
Lementem reggelizni. Anyáék lent voltak.
- Jó reggelt, kincsem! - mondták egyszerre.
- Jó reggelt nektek is! - pusziltam meg őket.
Leültünk reggelizni. Palacsinta volt, a kedvencem.
Miután befejeztem az evést, elindultam sétálni.
Szép idő volt! Ezerrel sütött a nap és a szél is langyosan fújt.
Gondoltam, beülök a legközelebbi Starbucksba meginni egy kávét.
Amikor odaértem, szörnyű látvány fogadott. Összeszorult a szívem. Kimy Harryvel csókolózott...
