Meghoztam a kövi részt! :) Olvassátok, komizzatok! :D Puszi : Réka

4. ~ Újév első napja*

Amikor felkeltünk az óra 11:57-et mutatott. Lementünk "reggelizni". Már mindenki ébren volt.
- Jó reggelt! -köszöntöttek minket.
- Jó reggelt! -köszöntünk vissza.
- Mi a kaja? -mentem a konyhába.
- Palacsinta. -jött a válasz.
- A kedvencem. - csillant fel a szemem.
Visszamentem Kimhez, aki a tv-t bámulta.
- Mi olyan érdekes? -böktem oldalba.
- Csss. A spongyabob megy. -csitított barátnőm.
Lehuppantam mellé a kanapéra. Ez a kedvenc mesénk.
- Gyerekek! Gyertek enni. -szólt anya 10 perccel később.
Miután megettük a palacsintát felmentünk készülődni. Még mindig alig hiszem el, hogy a One Directionnal találkoztunk.
- Na te mit veszel fel? -zökkentett ki Kimy gondolataimból.
- Nem tudom. -álltam a szekrényem elé.
- Mondjuk ezt? -mutatott egy fekete cicanadrágra, egy amerikai zászlós pulcsira és egy fehér conversere.
- Ez nagyon jó! -ujjongtam.
Kiegészítőnek csak egy keresztes gyűrűt vettem fel. Feltettem egy alapsminket és hajamat szabadon hagytam.

Kim egy szürke csőnadrágot, egy Hallo Kitty-s fullcapet és egy kék tornacipőt vett fel. Az ő kiegészítői egy kék szíves nyakláncból, agy kék karkötőből és egy kék gyűrűből állt. A körmeit és a szemeit kékre festette. A haját pedig kivasalta.

Mire elkészültünk 13:15 volt. Én felkaptam a barna válltáskámat, Kimy meg egy kéket, és indultunk is. Mivel a Starbucks nincs messze, ezért gyalog mentünk.
Pont 2 órára értünk oda. A fiúk már ott voltak.
- Sziasztok! -köszöntöttek kórusban.
- Sziasztok! -öleltük meg őket.
- Na hogy telt a szilveszter este? -kérdezte Harry.
- Jól! -válaszolt Kim.
- Igen. Hajnali 3:35-ig fent voltunk. -közöltem velük. - És a tiétek hogy telt?
- A miénk is jól. -mondta Louis.
- Emlékeztek egyáltalán valamire? -húzta fel a szemöldökét Liam.
- Háát.. -gondolkodott el Zayn.
- Gondoltam. -gúnyolódott Liam.
- Jól van na! Egy kicsit sokat ittunk. -mentegetőzött Niall.
- Kicsit? Inkább nagyon sokat! -hangsúlyozta ki a nagyon szót Li.
- Na jó, ne veszekedjetek már! -röhögtük ki őket.
- Oké. -mondták egyszerre.
- Amúgy mióta is énekelsz? -fordult felém Harry.
- Kicsi korom óta. -adtam a választ.
- Apropó, válaszoltál már annak a menedzsernek? -kérdezte barátnőm.
- Jujj, még nem! -kiáltottam fel.
- Milyen menedzsernek? -érdeklődött a szőkeség.
- Hát a versenyen odajött hozzám egy férfi és azt mondta, hogy egy menedzsment cégnél dolgozik és meghívott egy meghallgatásra. -meséltem a fiúknak. - Adott két nap gondolkodási időt. És az a két nap ma járt le. De nem tudom, hogy mit mondjak.
- Hát mondj igent! -mondta Louis. - Elvégre gyönyörű a hangod.
- Igeen! -kiáltották a többiek.
- Biztos? -kérdeztem bizonytalanul.
- Biztos. Mit veszíthetsz? -kérdezte Niall.
- Semmit. Igazatok van! Megyek és felhívom. -álltam fel az asztaltól.

Telefonbeszélgetés:
- Igen? -hallottam egy mély hangot. -Itt Matt Claulis.
- Jó napot! Én Abigail Morgan vagyok. -mutatkoztam be.
-Á szia! Na hogy döntötté? -kérdezte kedvesen.
- Hát elmegyek a meghallgatásra. -adtam tudtára döntésemet.
- Remek! -örült meg. - Akkor majd elküldöm a helyszínt és az időpontot.
- Rendben. Viszhall. -köszöntem el.
- Szia. -szólt mély hangján.

*~*~*

Visszamentem az asztalunkhoz.

- Na hogy ment? -kérdezte a göndörke.

- Jól. Azt mondta, hogy majd elküldi a helyszínt és az időpontot. -mondtam.

- De jó! -ujjongott Kim.

*~*~*

A délután hátralévő idejében végig beszélgettünk és hülyéskedtünk. Kicsit közelebb kerültem Harryhez és azt vettem észre, hogy Kimy is Niallhez.

- Nekünk mennünk kell! -mondta szomorúan barátnőm.

- De kár! -hajtotta le a fejét Niall.

- Majd valamikor megint találkozhatnánk. -vetette fel az ötletét Zayn.

- Jól hangzik! -csillant fel a szemem.

- Adjátok meg a számotokat. -mondta Louis.

Számot cseréltünk. Mindenkit végig öleltünk. Mikor végeztünk Harry odébb húzott.

- Abi! Kérdezni szeretnék valamit! -nézett mélyen a szemembe...

Tádááá! :) Sikerült végre felrakni a részt!! :D Olvassátok, komizzatok! :) Puszi : Karina

3. ~ Találkozás*

- Oh! Bocsi! Nem akartam neked menni! - szabadkoztam hangosan.
- Semmi baj! - mosolygott rám az illető.
Mivel eléggé sötét volt nem láthattam az arcát.
- Kárpótlásul meghívhatlak egy italra? - kérdeztem.
- Köszi, de nem kell meghívni engem. Viszont én szívesen meghívlak titeket. - mutatott a barátnőmre és rám.
- Hát köszönjük! - nevettem, majd odamentem Kimyhez és szóltam neki.
Elindultunk a fiúval valamerre. Valamilyen szoba felé mentünk. Kezdett rossz érzésem lenni.
- Te Kim! Mi van ha ez egy "rossz" fiú? - böktem ujjammal a srác felé.
- Nem hiszem Ab! Szerintem menjünk utána, aztán, ha gázossá válik a helyzet, akkor lelépünk, oké? - mondta.
Bólintottam.
Nemsokára egy ajtóhoz értünk. Kinyitotta előttünk a "férfi" és beléptünk. Teljesen ledöbbentem. Kimberly is. Egy fekete kanapén ott ült Zayn Malik, Liam Payne, Niall Horan és Louis Tomlinson.
- Helló! - szélesen mosolyogva integettek felénk.
Mind a ketten elpirultunk és nagyon kellemetlenül éreztük magunkat.
- Te...öhm...azt hiszem rossz helyre... - fordultam az ismeretlen felé, de amint megláttam nem bírtam kinyögni egy árva szót sem. Harry Styles állt előttünk. Azt hittem menten elájulok. Ő meg csak röhögött és odament a többiekhez.
- Foglaljatok helyet! - mutatott két bőrfotelre.
Mi meg csak álltunk továbbra is ott, ahol eddig.
- Lányok! Ne legyetek zavarban! - mosolygott Louis. - Üljetek le!
Elindultunk a fotelek felé. Leültünk.
- Harry! Hol szerezted ezeket a csinos lányokat? - kérdezte Niall.
- Hát az egyikőjük nekem jött és én meg meghívtam őket egy italra. - válaszolt.
- Tényleg! - fordult felénk Liam. - Még nem is tudjuk a neveiteket!
- Én Kimberly Dale vagyok. - mutatkozott be Kimy.
- Az én nevem Abigail Morgan. - nyökögtem.
- Várj! - nézett rám Zayn. - Nem te nyerted meg a Karaoke Bajnokságot?
- De! Igen! Én volnék az. - bólogattam.
- Egyszerűen fantasztikus voltál! - áradozott Liam. - Gyönyörű hangod van!
- Oh...hát köszönöm! - pirultam el. - Nem jobb, mint nektek!
Erre mindannyian nevetni kezdtünk.
Hirtelen bejött az ajtón a rendezvényszervező és szólt a srácoknak, hogy készüljenek, mert pár perc mílva ők jönnek.
- Megvártok itt minket? - kérdezte Harold kutyusszemekkel.
- Inkább kintről élveznénk a koncertet, ha szabad. - mosolyodtam el.
- Persze! - karolt át a vállamnál fogva Louis. - Az első sorból nézhetitek a műsorunkat.
Kimentünk az ajtón. A fiúk felsorakoztak a színpad mellett és még gyorsan megigazították a hajukat és a ruhájukat. Nemsokára el is kezdték az éneklést. A Live While We're Youngot, a Kiss Yout és a Rock met adták elő. Nagyon jól csinálták. Fantasztikus hangulatot teremtettek.

Miután az utolsó dalt is elénekelték odamentünk hozzájuk elköszönni, mert nekünk indulnunk kellett.
- Nagyon jók voltatok fiúk! - lelkendeztünk Kimmel. - Kár, hogy mennünk kell.
- Már mentek? - nézett ránk szomorúan Niall.
. Aha. Még nálunk folytatjuk tovább a bulizást. - mosolyogtam. - Kimberly szülei is ott lesznek.
Nem is mondtam még, de az én szüleim és Kim szülei nagyon jóban vannak már régóta.
- Rendben. - hajtotta le a fejét Harry. - Ha menni kell, hát menjetek.
- Valamikor jó lenne még összejönni egyet, nem? - közölte velünk ötletét Zayn.
- De! Jó lenne! - nézett rám huncut mosollyal az arcán Kimy.
- Akkor mondjuk holnap a Starbucksban? - tette fel a kérdést az ír szőkeség.
- Rendben! Délután 2-kor?
- Jól van. Jó lesz akkor, így szinte velünk kezditek az újévet! - viccelődött Li.
- Majd holnap talizunk! Sziasztok! - köszöntünk el tőlük integetve, mire ők is csápolni kezdtek.

Otthon nagy örömmel számoltunk vissza együtt, a két család. Már hagyomány nálunk, hogy ilyenkor a Morgan és a Dale family együtt van. Valaki ott alszik a másiknál, jelen esetben Kimék nálunk. A barátnőm az én szobámban, a szülei pedig a vendégszobában pihenhetik ki magukat.
Éjjel még sokáig fent voltunk Kimberlyvel. A mai estéről beszélgettünk. Hihetetlennek tűnt ez az egész! Mint egy álom, olyan volt ez a találkozás.
- Te Kim! - fordultam felé. - Mit csinálnál, ha Niall megkérne téged, hogy legyél a barátnője?
Ugyanis a barátnőm egy nagy Nialler.
- Háát... - nevetett. - Azt hiszem elájulnék! És ha téged Harry kérne meg?
- Talán nem jutnék szóhoz...De az is lehet...azt hiszem átölelném és a fülébe súgnám, hogy : Szeretlek! - kacsintottam.
Az óra 3 : 35 - öt mutatott.
- Ideje lenne szunyálni, mert holt fáradtak leszünk egész nap és úgy fogunk kinézni, mint két banya. - röhögött Kimy.
- Akkor jó éjt! - nevettem, majd megöleltük egymást. Egy biztos volt számomra; a mai napom csodálatos lesz...
Mindketten bedugtuk a fülünket és a One Direction Little Things című számára aludtunk el.

Bocsánat!:(

Bocsi, hogy késik a rész de a Karinánál szarakodik a net!:(. de megpróbálunk sietni.:)..addig is írjatok véleményt hogy tetszik-e a blog vagy sem.!:D Puszi:Réka.<3

Köszönjük!!:D +300:D

ÚRISTEN!:DD..Átléptük a 300-at!:D..nagyon köszönjük:D.szuperek vagytok!:)

                          Puszi:Karina & Réka:)

2.~A nagy lehetőség*

-Igen. -válaszoltam röviden.
-Én Matt Claulis vagyok. Egy menedzsment cégnél dolgozom. Szeretném meghívni egy meghallgatásra. -mutatkozott be.
Lefagytam. Engem? Egy meghallgatásra? A sokktól nem tudtam megszólalni.
-Ha gondolja tudok adni két nap gondolkodási időt. Ha döntött, kérem hívjon fel! -nyújtotta felém névjegykártyáját.
-Rendben. Köszönöm, akkor majd hívom. -böktem ki.
-Rendben. Viszlát. -köszönt el és azzal elment.
-Hú, Abi! El sem hiszem! Mindig is ez volt az álmod és most végre beteljesülhet! -lelkendezett Kim.
-Kimnek igaza van, fogadd el! -örült Jas is.
-Hát...nem is tudom skacok. -bizonytalankodtam.
-Mi a baj Ab? -érdeklődött anya.
-Semmi, csak nem biztos, hogy készen állok rá. -mondtam halkan.
-Már miért ne lennél kész? Kiskorod óta erre vártál. -kapcsolódott be a beszélgetésbe apa is.
-Igen, de mivan ha nem tetszem nekik? Akkor minden álmom szertefoszlik. -húztam el a számat.
-Ez butaság! Ha nem tetszenél neki, akkor nem hívott volna meghallgatásra. Különben is, Ab, aki nem mer, az nem nyer! -simogatta meg az arcomat Jas.
-Jasonnak igaza van, kislányom! Gondolkozz el ezen! Na, de most már mennyünk. -zárta le a ezzel apa a beszélgetést és megindult a kocsi felé. Mi pedi követtük őt.
Az autoút csendesen telt. Senki se szólt senkihez. Apa és anya az utat figyelték, Jason és Kimy a tájat csodálták, én pedig gondolkodtam a mai napon.
Jasont útközben kiraktuk a házuk elött. Szerencsére Kimmel egy utcában lakunk, ezért úgy döntött hogy a házunktól hazagyalogol.
Ahogy beértem a házba, azonnal a szobámba szaladtam. Mikor benyitottam az ajtón, megláttam Bessyt, a kiskutyámat. Leültem mellé az ágyra. Megmutattam neki a díjamat és elmeséltam neki a napomat.
-Szerinted mit csináljak? Elfogadjam az ajánlatot, vagy sem? -kérdeztem meg tőle végül.
Aranyosan rám nézett.
-Köszi, gondolkozom rajta. -simogattam meg pici buksiját.
Úristen, Abi, egy kutyával beszélgetsz! Mindegy. -gondoltam magamban.
Elmentem lezuhanyozni. Amikor végeztem fáradtan zuhantam az ágyba és azonnal elnyomott az álom.

*~*~*

Másnap reggel a telefonom csörgésére keltem. Kimy volt az.
-Jóreggelt álomszuszék! -ordított bele a telefonba.
-Jóreggelt! -morogtam rekedtes hangon.
-Na, megengedték a szüleid? -tudakolta barátnőm.
-Micsodát? -vágtam értetlen arcot.
-Hát, hogy elgyere a bulira. -oktatott ki Kim.
-Úristen, elfelejtettem! -a hangom két oktávval feljebb ugrott. -Megyek és megkérdezem tőlük és majd visszahívlak, jó?
-Rendicsek. Szia. -köszönt el.
-Szia. -nyomtam ki gyorsan a telefont és azzal a lendülettel rohantam le a konyhába, ahol anyáék reggeliztek.
-Jóreggelt kicsim! -köszöntek egyszerre. -Hogy aludtál?
-Jóreggelt! Jól. -köszöntem vissza. -Anya, apa, kérdezni szeretnék valamit.
-Mi az, Abi? -kíváncsiskodott apa.
-Hát, tudjátok ma lesz agy szilveszteri buli az egyik klubban és szeretnék elmenni. Már megvan a belépő is. -magyaráztam izgatottan.
-Ha ennyire szeretnéd, elmehetsz. -engedte meg az én aranyos apukám.
-Úúúúúúúú. Köszönöm, köszönöm, köszönöm! -ugrottam a nyakukba boldogan.
Egy kicsit erősen szoríthattam őket, mert anya rámszólt:
-Jól van na, csak engedj el, mielött megfojtassz minket.
-Jaj, bocsánat. És mégegyszer köszönöm! -hálálkodtam miközben futottam be a lépcsőn.
Berontottam a szobámba és már hívtam is Kimet.
-Megengedték! -kiáltottam, meg sem várva míg köszön.
-Komolyan? Ez annyira jó! -örült most már ő is.
-Majd 6 óra fele gyere át és akkor majd együtt elkészülünk. -mondtam a lánynak.
-Oké! Addig is szia. -egyezett bele.
-Szia. -és ezzel kinyomta a készüléket.

*~*~*

6 óra előtt egy-két perccel, megérkezett Kimberly.

-Na megvan már, hogy mit veszel fel? -kíváncsiskodott.

-Hát persze! -rángattam a szobám felé.
Elkezdtünk készülödni. Kim egy, felül fehér csipkés, alul színes mintás szoknyát vett fel. Haját kivasalta és egy alapsminket tett fel.
Én egy pánt nélküli, fekete miniruhát öltöttem magamra, a hozzáillő cipővel és táskával. Hajamat csak kifésültem és szabadon hagytam. Sminknek szempillaspirált és egy kis szájfényt használtam.
19:40-kor el is indultunk a klubba.

*~*~*

A nagy hangzavarban alig lehetett hallani valamit.
-Hozok valamit inni. -kiabáltam Kimnek.
-Mivan? -kiabált ő is.
-Mondom, hozok valamit inni. -ordibáltam egyenesen a fülébe.
-Oksi, addig itt megvárlak. -közölte még mindig kiabálva.
Ahogy megindultam, azzal az erővel nekimentem egy magas, barna hajú fiúnak...